– 2020-ig a dolgok jól alakultak, aztán jött a COVID, és minden esély megvan arra, hogy 2024-ben új lendületet tudunk venni – mondta Orbán Viktor, majd emlékeztetett: a korábbi válságok súlyosabban érintették az országot, mivel a gazdaság alapjai nem voltak szilárdak. Ez most nem így történt. Ennek a miniszterelnök szerint két oka volt: hogy hagyták az embereket és a vállalatokat is pénzt keresni.
A másik, hogy a nyugat majmolása helyett Magyarország globális szinten gondolkozott. Így, amikor a Nyugat megbicsaklott és nem tudott beruházni, a keleti kapcsolatokat ki tudtuk aknázni.
Történelmi változások
A kormányfő jelezte: súlyos, történelmi léptékű dilemma elé állította az országot a geopolitikai fordulat. A Kelet és a Nyugat teljesen eltérően ítél meg szinte mindent. Jó példa erre az orosz-ukrán háború, amibe az EU beleugrott, a világ többi része viszont kimaradt belőle, és nem foglal állást, vagy ha igen, akkor inkább oroszpárti.
Ez igaz a tajvani kérdés megítélésére, és bizonyos szempontból a közel-keleti helyzet kezelésére is.
A miniszterelnök figyelmeztetett: eljutottunk oda, hogy a blokkosodás, a politika felülírja a gazdasági racionalitást.
– Egyáltalán nem mindegy a számunkra, hogy ez a vita, hogyan dől el – fogalmazott annak kapcsán, hogy a Nyugaton egyre erősebbek azok a hangok, amelyek az euroatlantu világot leválasztanák a Keletről, elszigetelnék, hogy így védjék meg, amit lehet. A másik tábor viszont a gazdaságfejlesztésben, a versenyképesség növelésében látja a megoldást. Vagyis a kapcsolatokat fenntartaná, de közben mindent megtenne, hogy a Nyugat versenyben maradjon.
Ha visszatér a hidegháború, akkor a Kelet-Nyugat közti határ valahol itt fog húzódni, csak nem Magyarország nyugati, hanem keleti határainál, de ez nem változtat azon, hogy ismét a perifériára szorulunk. Ha viszont a konnektivitás fennmarad, akkor Magyarország híd lehet a Kelet és Nyugat között, és ebből rengeteget profitálhat.
Konnektivitás blokkosodás helyett
– Magyarország éppen ezért ápolja a kapcsolatait a Kelettel, ez magyarázza a türk tanácsi megfigyelőtagságot, és azt is, hogy Oroszországgal azon túlmenően, amit az uniós szankciók kötelezően előírnak, nem konfrontálódunk, hanem fenntartjuk az együttműködést – derült ki Orbán Viktor szavaiból.
Európa újrafegyverkezése kapcsán a miniszterelnök megjegyezte: Magyarország ezen a téren 2-3 éves előnyben van a többi uniós országhoz képest, köszönhetően az utóbbi évek hadiiapari beruházásainak.
A kormányfő szerint egyértelmű, hogy Ukrajnában a Nyugat és Oroszország háborúzik egymással, és egyik fél sem nyerhet, ezért előbb-utóbb mindenképpen béketárgyalások lesznek. De kérdés, hogy mikor? A magyar kormány szerint az idő az oroszoknak dolgozik, ezért nem sietnek lezárni a konfliktust. Tőlünk nyugatabbra viszont erről ellenkezően gondolkodnak.
Az viszont biztos, hogy Európának és benne Magyarországnak az idő hatalmas károkat okoz, ezért mielőbbi tűzszünetre van szükség. Ennek kapcsán kiemelte: ha minden így megy tovább, a végén Európa feje felett az USA és az oroszok fognak megegyezni, mert az EU elszalasztotta a lehetőséget, hogy izolálja a háborút, és megtalálja a kijáratot ebből a konfliktusból.
– Az egyetlen esélye ma a világnak egy gyors politikai rendezésre Donald Trump megválasztása, mivel külső szereplő, nem terheli felelősség a háborúért, sőt, az nem tört volna ki, ha újraválasztják – mondta.
Visszatérni a valósághoz
Az uniós kérdésekről szólva Orbán Viktor kijelentette: mindenki meg tudna nevezni legalább egy irracionális döntést, amely Brüsszelben született. Magyarország a zöld átállás híve, de mindent ésszerűen kell csinálni. Éppen ezért lesz nagyon nagy jelentősége a soron következő EP-választásoknak.
– A dolog úgy fest, hogy ma Európában egy ideológiavezérelt politikacsinálás zajlik. Ezért észszerűtlenek a döntések – jelentette ki. Márpedig az ideológiai gondolkodás képtelen egyensúlyban tartani az eszméket és a gyakorlatot. A vágyvezérelt gondolkodás most felülkerekedik a valóságon, és közben tönkre megyünk bele.
– Tehát arra van szükségünk, hogy a valóságot jobban tisztelő, és a döntéseket a valóságból levezető politikai kurzus jöjjön Európában – mondta.
Teljes kurzusváltásra szerinte kicsi az esély, de súlyponteltolódás jöhet.
A regionális politikáról szólva elmondta, az sokáig a V4-re épült. Ez még működik, van még benne szufla. De közben egy másik együttműködés, a szuverenista államok szövetsége van kibontakozóban. Könnyen lehet egy osztrák, szlovák, magyar, szerb együttműködés, amely nem kiváltja a V4-et, de be tud lépni mellé, és ez fontos is, mert a Balkánon komoly gazdasági érdekeink vannak.
Még több kifektetés kell
– A profitegyenlegünk javul, javul, de még nem elég jó. Profitegyenleg alatt azt értem, hogy mennyi pénz termelődik meg itt, és mennyit visznek ki az országból – közölte Orbán Viktor, aki szerint a legfontosabb most az, hogy megtámogassák azokat a „nemzeti bajnokokat”, akik külföldről pénzt hoznak haza.
Ma Magyarországon az itt működő külföldi cégek 4-6 milliárd eurót visznek ki az országból. Mi sem jártunk rosszul, mert magyar embereket foglalkoztatnak, de végül mégis kimegy ez a pénz az országból. Ezért a kormányfő szerint azon kell gondolkodni, hogyan lehet itt tartani ezt a 4-6 milliárd eurót – vagy pótolni. A kivitelt nem szabad megtiltani. A megoldás az, hogy a magyar cégeknek kell legalább ennyi pénzt hazahozni külföldről. Ez most nem egészen másfél milliárd euró.
– Amíg ez nem változik meg, mindig marad egy kizsákmányoltság érzés bennünk. Ezért a kifektetéspolitikánkat kell sikerre vinni – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A költségvetési hiányra térve a kormányfő jelezte, 6,5 százalékról kell visszajönni, de a már elért életszínvonal, a gyermektámogatás, a rezsitámogatások stb. visszanyesése nélkül.
A hiány leszorítása
– A COVID előtt minden országnak tartania kellett a 3 százalék alatti hiányt. Európa most kezd visszatérni ehhez a szabályhoz, és erre 4 – bizonyos feltételek mellett pedig akár 7 – éve lesz a tagállamoknak – vetítette előre a kormányfő. Végül kitért arra is, hogy sok a bizonytalanság, de a kormány nem „B-terveket” készít.
– Habitusban kell felkészülnünk arra az esetre, ha a dolgok máskén alakulnak – mondta, és egy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc korából vett anekdotát idézett fel, mely szerint egy tábornok, amikor közölték vele, hogy a csapatait bekerítették, azt mondta: ez jó hír, mert azt jelenti, hogy bármelyik irányba támadhatunk.
Objektum doboz
Írta a Magyar Hírlap
